katolikus egyetemalapítási tervek Magyarországon: Az esztergomi főegyhm. papsága 1894 tavaszán fölhívást tett közzé, amelyben anyagi és erkölcsi támogatást kért a leendő kat. egy. számára. Az autonómia-tárgyalásokkal együtt 1902 u. zátonyra futott a kat. egy. ügye is. A terv szóba került az 1897-es autonómia-kongressz-on, de előtérbe különösen 1900-tól került az Orsz. →Katolikus Nagygyűléseken. Ettől kezdve a kat. egy. mozg. vez-je, irányítója és a részletes tervek kidolgozója →Mihályfi Ákos OCist tanár lett, aki meglátogatta Ny-Eu. kat. és más egy-eit, tapasztalatok alapján életképes kat. egy. tervét fogalmazta meg. Mihályfi szerint a leendő egy. alapkérdése a tanárok kiválasztása, akik nem lehetnek középszerűek, s nem lehet elegendő náluk a kat. buzgalom, „igazi tudósoknak kell lenniük”. Az eszmény az ang. mintájú egy. campus rendszerben, a nagyvároson kívül fölépült egyetemi város, ahol az igazi egy. élet kialakítására lehetőség van. A kor egy. életének ekkor már Bpen is jellemzőjévé vált a diáknyomor, amely ellen a baloldali mozg-ak is hangosan, de eredménytelenül küzdöttek. Mihályfi internátusok rendszerének létesítését vette tervbe. A leendő egy. szerkezetét sem a hagyományos formában képzelte el, hanem olyan, Mo-on régóta hiányzó kar (pl. mezőgazdasági) megszervezését javasolta, amely teljesebbé tenné az új egy-et. Mihályfi mindenkinél jobban óvott egy alacsony színvonalú kat. egy. elsietett létesítésétől. 1903: írta: „Mivel egyelőre az igazi tudós-tanári kar kinevezéséhez nincsenek meg a személyi föltételek, ösztöndíjakkal, alapítványokkal biztosítani kell katolikus ifjak külföldi tanulmányait, s minél több tehetséges szakembert támogatni kell abban, hogy az állami egyetemeken magántanárságot szerezzenek.” Tervezetében nem helyeselte, hogy kikérve az egy. alap kat. részét az Egyh. kivonuljon a bpi tudegy-ről, hiszen azzal ott meglévő befolyását teljesen elveszítené. - Még a 19/20. sz. fordulója előtt a csanádi, a váci, a kassai pp., majd a kalocsai főkápt. tett nagy összegű alapítványt a kat. egy. javára. Hetyey Sámuel pécsi pp. szintén e célra gondolva gyarapította a líceum alaptőkéjét. Az egyéb fölajánlásokkal együtt Mihályfi számítása szerint 1900: kb. 1 millió K-ra már számíthattak az egy. szervezői, ami kétségtelenül jóval kevesebb volt, mint amennyi egy életképes egy-hez kellett volna, de mindez még nagyobb átfogó, orsz. akció nélkül jött össze. A kat. nagygyűlések résztvevői úgy gondolták, hogy ha a ppi kar támogatja az ügyet és orsz. mozgalmat indít a kat. egy. létesítéséért, akkor anyagi szempontból nem reménytelen az ügy. Az I. és II. Orsz. Kat. Nagygyűlés határozatot fogadott el és kérte a ppi kart egy orsz. kat. egy. biz. kiküldésére. A kérés hiába került a ppi kar elé, és 1903. IV. 23: az esztergomi nagyprép. is hiába kérte az ügy tárgyalását, még az egy. biz. kiküldésére sem került sor. - 1903: jelent meg →Hanuy Ferenc pécsi teol. tanár Katolikus egyetem Pécsett c. tanulmánya. A tervezet szerint a meglévő pécsi teol. intézetből, a jogi líceumból és a ciszt. gimn-ból rövid úton, áll. hozzájárulás nélkül létre lehetne hozni a 3 karú kat. egy-et. A tervezetet Mihályfi keményen bírálta, mivel ellentmondott mindannak, amit korábbi javaslataiban követelményként állított egy leendő egy. elé. Az Erdélyi R.K. Státus igazgatótanácsa 1903. X. 23: határozatot fogadott el arról, hogy Gyulafehérvárt Fogarasy Mihály pp. alapítványából fokozatosan megnyit egy teol., bölcs. és jogi karokból álló kat. egy-et. Az okok közé tartozott, hogy a sz-forduló körül kat. részről bírálatok érték a kolozsvári egy-et, ahol „protestáns és szabadkőműves többségű” tanári kar kialakulásától tartottak. Az erdélyiek tervezetéről ugyancsak Mihályfi mondott nyilvános bírálatot.

- A tervezetet jobbnak értékelte, mint a pécsit, de orsz. jellegű kat. egy. fölállítására Gyulafehérvárt alkalmatlannak tartotta. Célszerűbbnek látta csupán egy bölcs. líceum és kapcsolódó tanárképző int. fölállítására fordítani a Fogarasy-alapítványt, hiszen az a Státus középiskolái számára képezhetne tanárokat, de nem látta létjogosultságát a külön teol. és jogi karnak. A javaslatokat a ppi kar érdemben nem tárgyalta. A későbbiekben a kat. egyetemalapítás ügye háttérbe szorult. 1907: még gyűjtést rendeztek e célra a szécsényi ker-ben, majd 1911: a XI. Orsz. Nagygyűlésen újra határozatot fogadtak el egy kat. egy. biz. kiküldéséről, de ezek már a mozg. utórezgései voltak. - A kat. egy. terve papíron maradásának belpol. oka az autonómia-tárgyalások megfeneklése, hiszen a kat. isk-ügy ennek szerves része, s a ppi kar nem óhajtotta különválasztani az egy. kérdését a többi problémától. A külf. példák közül a fr. kat. egy-ek helyzete inkább riasztólag hatott, a belga és svájci int-be ugyan küldtek növendékeket, de nem tekintették mintának. A Mo-on sokkal inkább minta értékű ném. és osztr. példa azt sugallta, hogy célszerűbb a kat. befolyást erősíteni a meglévő egy-eken. A sikertelenségben kétségtelen szerepe volt annak, hogy a ppi kar többsége visszariadt az egy-alapítással járó nem jelentéktelen anyagi áldozatoktól. - A felekezeti egy. megvalósítása nem volt a korabeli Mo-on lehetetlen gondolat, hiszen az 1912:36. tc-kel fölállított új pozsonyi és debreceni egy-ek közül a debreceni, a ref. egyh. által korábban hozott jelentős fejlesztések és anyagi áldozatok következtében, minden áll. jellege ellenére, ref. hittud. karral, határozott ref. jelleggel bírt. Az 1910-es évek elejére az egyh. vez. végleg letett az önálló kat. egy. alapításának gondolatáról. - Az I. vh. utáni változások jelentős mértékben érintették a hazai egy-eket is. A Tanácsközt. idején a Közokt. Népbiztosság a bpi Hittud. Kart 1919. VI. 17: rendeletével megszüntette és a rendelet végrehajtását IX. elejére tervezte; tervbe vették egy „hittudományi kutatóintézet” létesítését. A Kar tanárai közül Hanuy Ferenc fogalmazott egy ún. „jogfenntartó nyilatkozatot”, amelyben kérte az egy. alapból a kat. rész kiadását, és külf. példákra hivatkozva a kat. egy-ek pozitív szerepét is hangsúlyozta. - Miután a pozsonyi egy-et a csehszl. hatóságok 1919. II: bezárták, tanárainak egy része Bp-re menekült és átmeneti pesti tartózkodás után 1923: Pécsett nyitották meg az Erzsébet Tudegy-et. A csehszl. állam Pozsonyban kat. hittud. kart akart nyitni, de ezt Csernoch János prím. akkor megakadályozta. Uígy Pécsett sem helyeselte teol. kar létesítését, de azt is kikötötte, hogy az 1920: már megalakult Ev. Hittud. Kar székhelye ne Pécs, hanem Sopron legyen. Az Erzsébet Tudegy. 1923-50: kettős székhellyel működött. Vass József kultuszmin. vetette föl azt az ötletet, hogy „a pannonhalmai tanárképzőt egyetemi rangra emelve, megvesse alapját a csonka katolikus egyetemnek”. A terv szerint egyelőre csupán egy bölcs. kart szerveztek volna. A ppi kar 1921 őszén, elvileg, pártfogolta a gondolatot, de az elképzelés később már nem került elő. Az ún. →keresztény kurzus időszakában az okt-ügy szervezeti kereteivel az Egyh. lényegében elégedett volt, így változtatásokra (főleg negatív irányban) nem is készült föl. - 1928 végén újabb helyszínnel kapcsolatban vetődött fel egy kat. jellegű egy. kifejlesztésének gondolata. Klebelsberg Kunó kultuszmin., a szegedi egy. egyik nagy pártfogója azzal a tervvel foglalkozott, hogy a szegedi egy-en teol. kart hoz létre. A min. és az őt támogató Glattfelder Gyula pp. terve az volt, hogy e karon az oktatást a JT-ra bízzák. A csanádi pp. úgy vélte, hogy a szegedi egy-nek erősen prot. tanári összetétele az új kar által kat. irányban javulna, s az Alföldön kat. kultúrközpont létesülne, melynek súlyát a JT tud. és lelki téren egyaránt biztosítaná.

- A JT a szegedi teol. kar létrehozását hosszútávú feladatként képzelte el. Bíró Ferenc SJ rfőn. 1930. II: úgy vélte, hogy az egyh. teljes joggal kérhetné a kormányzatot még akár 2 új teol. kar fölállítására is, hiszen a kat. lakosság számaránya ezt indokolná. A JT-ot az ügy fontosságának tudata vezette már akkor is, amikor szegénysége ellenére fil. főisk-t állított föl Szegeden a maga számára, és a teol-ért további áldozatokra is hajlandó lett volna. Serédi Jusztinián hgprím. úgy látta, hogy hiába Klebelsberg támogatása, a parlamentben a prot. képviselők elleneznék a 2. kat. teol. kar létesítését. Attól tartott, hogy esetleg Szegeden összpontosulna a teol. képzés, s akkor a bpi „egyetem katolikus jellegének úgyszólván egyetlen emléke is ... eltűnnék”. Egyelőre egy szem. nyitását ajánlotta, s azt, hogy egy esetleges határkiigazítás után új helyzetben térjenek vissza a kérdésre. A pp-kari konf. 1930. III. 3-4: tárgyalta az ügyet. Szmrecsányi Lajos egri érs. és Rott Nándor veszprémi pp. üdvözölte, hogy a kar a JT vezetése alatt állna, de a konf. határozatában csupán nem emelt kifogást a szegedi teol. kar. létesítése ellen. - Az 1929-31-es válság következtében a kultusztárca beruházási lehetőségei is megcsappantak. Klebelsberg 1931-es leköszönése után a szegedi teol. kar ügye lekerült a napirendről. A csanádi pp. 1932 őszén már csak ahhoz kérte Serédi jóváhagyását, hogy a szegedi jezsuiták teol. főisk-t szervezhessenek. Ez a főisk. a r. generális tervei szerint később elnyerhette volna a p. fakultás jelleget, de a szegedi egy-hez nem lehetett köze. A prím. föltétele volt, hogy a „felállítandó fakultás soha sem a szegedi, sem más hazai tudományegyetemnek” része nem lehet, s azokhoz nem is kapcsolódhat. Glattfelder erre nem vállalkozott, a kérdés a továbbiakban már a m. jezsuita rtart. belső ügyének számított, a gazd. helyzet úgysem tette lehetővé egy kar létesítését. 1946-47: ismét napirendre került a kat. egy. szervezése (→egri katolikus egyetemalapítási kísérletek), amit 1948: az okt. államosítása meghiúsított. Sz.L.

Hanuy Ferenc: Kat. egy. Pécsett. Pécs, 1903:181. - Kat. Szle 1903:8. sz. (Mihályfi Ákos: Kat. egy. Pécsett) - Mihályfi Ákos: A kat. egy. kérdései hazánkban. Bp., 1912.